K�n�b�l sz�rmazik, ma m�r az eg�sz vil�gon elterjedt, de eddig m�g nem regisztr�lta sem a FIFe, sem az angol GCCF. Vadonat�j, �m m�gis r�gi keletû fajta. R�gebbi term�szettudom�nyos le�r�sok ugyanis emlegetnek bizonyos l�g� f�lû cic�kat, amelyeket K�n�ban "fedeztek fel" a zool�gusok. Nem tudni pontosan, hogyan ker�ltek ezek a minden bizonnyal spont�n mut�ci� r�v�n kialakult macsk�k Sk�ci�ba, mindenesetre a napjainkban l�that� legt�bb ilyen fajta cica egy Susie nevû, feh�r sz�nû �s l�g� f�lû nõst�nytõl sz�rmazik. Ez a f�ma szerint valamikor az 1960-as �vek elej�n jelent meg az egyik sk�ciai farmon. S miut�n a l�g� f�l: mut�ci�; �s ha l�g� f�lû egyedeket p�roztatnak egym�ssal, az rendszerint torz ut�dokat eredm�nyez, a sk�tok ezeket a cic�kat olyan �ll� f�lû macsk�kkal p�roztatt�k, mint p�ld�ul a brit �s az amerikai r�vid szõrû cic�k. Voltak�ppen �gy alak�tott�k ki az �j fajt�t, amely azut�n - �rthetõ m�don - a "Scottish fold", azaz sk�t l�g�f�lû nevet kapta. Bizony egyelõre kor�ntsem pr�f�ta a saj�t haz�j�ban; legal�bb annyi az ellenzõje is, mint a h�ve. A l�g�f�lûs�get egy g�n hat�rozza meg, ez okozza a f�lkagyl�k elõrehajl�s�t. Megk�l�nb�ztet�nk egyszer, illetve k�tszer elõrehajlott (megt�rt) f�leket. Egyszeri megt�r�sn�l a f�lek elõren�znek, k�tszeri megt�r�sn�l elõsz�r elõre-, majd lefel� ir�nyulnak. A f�lv�gek �gy �rintik a szõrzetet. Ha csak az egyik f�l van megt�rve, akkor az �llat nem indulhat a ki�ll�t�sokon. K�lyk�kn�l a f�lek csak r�szben hajl�tottak, idõvel alakul ki a l�g�f�lûs�g. A sk�t l�g�f�lû cic�nak g�mb�lyû feje van, ezen egym�st�l t�vol helyezkedik el a k�t l�g� f�l. Nagy, kerek szeme van �s r�vid orra, ez�rt az �llat �gy n�z ki, mintha mindig mosolyogna. Teste r�vid, sz�gletes, v�gtagjai oszloposak, farka hossz� �s erõteljes. Szõre �s szeme b�rmilyen sz�nû lehet, a l�nyeg, hogy harmoniz�ljanak egym�ssal.