Keleti rvid szõrû macskk
Sz.Petra 2005.08.24. 11:22
Keleti rvid szõrû macskk
Keleti rvid szõrû macskk
Fehr keleti rvid szõrû: Testfelptse hasonlt a szimihoz, br akromelnis jegyek nem lthatk rajta. Szne az egsz testn egysges, szõrzetnek srga rnyalattl mentes, ragyog fehrnek kell lennie, az orrtkr s a talpprnk rzsasznûek, szeme ragyog kk. Ha a szemszn nem kk, a macskt kizrjk a tovbbi tenysztsbõl. Azokra az llatokra is ez vr, akiknl a fehr szn mellett megjelenik a sketsg is, ez ugyanis rklõdõ tulajdonsg, tovbb azokat a nõstnyeket is kizrjk, akik fekete foltosfejû utdot hoznak a vilgra.
Kk keleti rvid szõrû: Elegns testû, lnk vrmrskletû, kedves termszetû, problmamentes macskafajta. Szõrzetnek szne csillog vilgoskk, orrtkre s talpprni palakkek, a szeme zld, a srgt mr nem fogadjk el. Az amerikai szabvny engedkenyebb: a zld mellett a borostynsznt is elfogadja.
Fekete keleti rvid szõrû: Kzepes testnagysg, hossz, vkony teste van. A vgtagjai arnyosan hosszak, a htsk valamennyivel hosszabbak, a mancsok ovlisak, a farok hossz s hegyes. Szõrzete ragyogan fekete, orrtkre s talpprni szintk feketk. A vgleges szõrszn elg ksõn, 2-3 ves korban alakul ki, rnykoltsg nem fogadhat el. A fajta rendkvl frge, nagyon jl mszik, jtkos s emberhez ragaszkod.
Levendula-lila keleti rvid szõrû: Feje hossz, k formj, orra kismretû, lla erõs, kicsi, szeme almazld, ferde vgs, egymstl viszonylag tvol lõ. A kancsal llatokat itt is kizrjk a tenysztsbõl. Fle nagy, egymstl tvol tûztt, szõrzete lgy, vilgosszrke, kevs rzsasznnel keverve, az orrtkr s a talpprnk levendula-rzsasznûek, hivatalosan csak elg ksõn, 1972-ben ismertk el. Ha fehr szõrszlak fordulnak elõ fõleg a mancsokon s a szem krl, az llatot ki kell zrni a tovbbi tenysztsbõl.
Barna havanna rvid szõrû: Ez a legrgebben ismert (1888) keleti rvid szõrû vltozat. Szõrzete a szõrszlak tvtõl a vgig egysznû, a fekete, fehr szõrszlak, a foltossg s cskozottsg kivtelvel a barna minden rnyalata megengedett. Feje hossz, homloka ferde lefuts, orrtvben mlyeds tapinthat. Az orrtkr s a tapintszõrk barna, a talpprnk fahjrzsasznûek. 3 klyk jn a vilgra egy alomban, vilgosabb sznnel, mint amilyen felnõttkorban vrhat. Bundjuk nha cskos vagy vrs rnyalat, ez idõvel eltûnik. ltalban egy bizonyos szemlyhez ktõdnek, viszont fontos tudnunk, hogy a kutyk nem kedvelik ezt a fajtt. Elg magas kort, akr 13-17 vet is lhetnek. Testfelptse hasonlt a szimihoz, br akromelnis jegyek nem lthatk rajta. Szne az egsz testn egysges, szõrzetnek srga rnyalattl mentes, ragyog fehrnek kell lennie, az orrtkr s a talpprnk rzsasznûek, szeme ragyog kk. Ha a szemszn nem kk, a macskt kizrjk a tovbbi tenysztsbõl. Azokra az llatokra is ez vr, akiknl a fehr szn mellett megjelenik a sketsg is, ez ugyanis rklõdõ tulajdonsg, tovbb azokat a nõstnyeket is kizrjk, akik fekete foltosfejû utdot hoznak a vilgra.
|