Brit r�vid szõrû macsk�k

A macsk�k t�bbs�ge r�vidszõrû, olyannyira, hogy eg�szen a XVI. sz�zadig Eur�p�ban nem is ismertek m�sf�le cic�kat. Ezek az �llatok erõsen hasonl�tottak az eur�pai vadmacsk�hoz; alapsz�n�k �s mint�zatuk a cirmos volt, majd - a h�zias�t�s eredm�nyek�ppen - kialakultak a fekete, a v�r�s �s a sz�rke v�ltozatok is. Fajtiszta teny�szt�s�kkel Angli�ban foglalkoztak elõsz�r. Ma m�r sok-sok sz�nv�ltozatuk l�tezik. Vannak: brit (eur�pai), amerikai �s egy�b r�vid szõrû macsk�k.

A k�v�natos t�pus minden sz�nv�ltozatn�l azonos: k�z�phossz�, erõteljes, izmos test; erõs, ar�nyos l�bak; kecses, kerekded mancsok. A fej g�mb�lyû, j�l fejlett pof�val; a f�l apr�, az orr r�vid. A szõrzet r�vid �s t�m�r. A brit r�vidszõrû az egyik legintelligensebb, legb�josabb cica, amely voltak�ppen a h�zimacsk�k k�l�n�sen j�l siker�lt p�ld�nyaib�l form�l�dott ki nemzed�k�k hossz� sor�n �t. A csal�d bar�tja, engedelmes, j� viszonyban van a t�bbi h�zi�llattal is, gazd�j�hoz erõteljesen k�tõdik.

Kedvelt sz�nv�ltozatai:

Fekete brit r�vid szõrû: Ez a vil�gon a legelterjedtebb fajta. Gyakori v�ltozat a fekete sz�nû brit r�vid szõrû. Bund�ja m�lyfekete sz�nû. A rozsd�s, sz�rk�s �rnyalat, az õsz szõrsz�lak vagy a cs�kozotts�g megjelen�se s�lyos hib�nak sz�m�t. Orrt�kre �s talpp�rn�i is feket�k. K�v�natos a s�t�t narancs- �s a r�zsz�n. A fekete sz�nû k�ly�k bund�ja 6-7 h�napos korukig gyeng�n sz�nezettek. Barn�s t�nus�, rozsdasz�nû, sõt sokszor cirmos ter�letek is felfedezhetõk. A sz�nezõd�s felnõtt korra teljesen fekete lesz.

Feh�r brit r�vid szõrû: A fajtastandard a szemsz�n alapj�n h�rom v�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg: r�z vagy narancs szemsz�n, k�k szemsz�n vagy felem�s szemsz�n. K�zepes vagy nagy test�k erõteljes, mellkasuk sz�les, v�gtagjaik r�videk, mancsai erõsek. Farka r�vid, lompos. Feje massz�v, nyaka r�vid, erõs. A r�vid, sz�les orr t�v�n�l nincs m�lyed�s. F�lei r�videk, sz�lesek, v�g�k lekerek�tett, szemei nagyok, kerekek. Szõre finom, pl�ss-szerû, nem fekszik szorosan a testre, gyapjas aljszõrzete j�l fejlett. A fedõ- �s aljszõrzetnek azonos hossz�s�g�nak kell lennie. A ki�ll�t�sokon a brit r�vid szõrû macsk�kn�l az �ltal�nos �llapot, a kecsess�g, a hajl�konys�g is sz�m�t. Fontos az �polts�g m�rt�ke �s az �sszbenyom�s is. A k�lyk�k feh�ren sz�letnek. Homlokukon a f�lek k�z�tt k�r�lbel�l egy�ves korukig v�r�ses vagy sz�rke folt van, ez a felnõtt �llatokn�l eltûnik.

K�k brit r�vid szõrû: Sz�mos sz�nv�ltozata ismert. A k�k r�vid szõrû v�ltozatot 1880 �ta ismerik. A sz�rk�sk�ktõl a sz�rk�ig minden sz�nv�ltozat megengedett, de elõnyben r�szes�tik a pasztellt�nus� vil�gos sz�rk�sk�k sz�neket. Szemei sug�rz� r�z vagy narancssz�nûek. Ez a cica nagyon hasonl�t a karthauzira, de a brit r�vid szõrû teste, f�lei kisebbek, v�gtagjai valamivel hosszabbak, szõrzete r�videbb, finomabb, testhez simul�.

K�k-kr�m brit r�vid szõrû: A teknõctark�b�l alakult ki, halv�ny�t� g�nek hat�s�ra a feket�bõl k�k, a v�r�sbõl kr�msz�n lett. Fontos az egyenletes mel�rozotts�g, de a cs�kozotts�g hib�nak minõs�l. Ebbõl a fajt�b�l csak nõivar� egyedek fordulnak elõ. A k�k-kr�msz�nû macsk�k kr�msz�nû nõst�ny �s k�k h�m vagy k�k nõst�ny �s kr�msz�nû h�m p�ros�t�s�b�l sz�rmaznak. A k�k-kr�m sz�nv�ltozat szemei narancssz�nûek, orrt�kre, talpp�rn�i r�zsasz�nûek. A k�lyk�k sz�let�s�kkor k�kek, a kr�msz�nû szõrsz�lak csak k�sõbb nõnek ki, a bunda k�r�lbel�l 9-10 h�napos korra alakul ki teljesen.

Teknõctarka-feh�r brit r�vid szõrû: Ez a kombin�ci� is a fekete, a v�r�s �s a feh�r sz�nbõl tevõdik �ssze. A sz�nes ter�letek a testfel�let maximum k�tharmad�t, minimum fel�t foglalhatj�k el, a marad�k r�sznek feh�rnek kell lennie. A foltoknak a feh�rtõl el kell hat�rol�dniuk. Mind a h�rom sz�nnek jelen kell lennie a pof�n, a v�gtagokon, a h�ton �s a farkon is. a v�r�s ter�leteken nem lehet cs�kozotts�g, de megengedettek a v�r�s k�l�nb�zõ t�nusai. Ez a fajta is csak nõivar� lehet. A nõst�nyeket csak egysz�nû kand�rral szabad p�roztatni.

K�tsz�nû brit r�vid szõrû: A fajt�t viszonylag k�sõn ismert�k el, csak 1969-ben szabv�nyos�tott�k. Hat sz�nv�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg, ezek a k�vetkezõk: a feh�r kombin�ci�ja feket�vel, k�kkel, csokol�d�sz�nnel, lil�val, v�r�ssel vagy kr�msz�nnel. A sz�nek meghat�rozott ar�nyban lehetnek a testen, ezenk�v�l j�l k�r�lhat�roltnak �s mindenf�le �rny�kolts�gt�l mentesnek kell lenni�k. Fontos, hogy a sz�nek harmonikusan oszoljanak el a fejen, a h�ton, a farkon, a v�gtagokon. Ezeknek a testfel�leteknek minimum fel�t, maximum k�tharmad�t kell fedni�k, az arcon elengedhetetlen a l�ngnyelv jelenl�te. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k vagy r�zsasz�nûek, vagy a szõrzet sz�n�nek megfelelõek.

Fekete tigriscs�kos brit r�vid szõrû: Szõr�nek alapsz�ne barna, ezen hat�rozott fekete cs�kozotts�g figyelhetõ meg. Az orrt�k�r t�glapiros fekete szeg�llyel, a talpp�rn�k feket�k vagy s�t�tbarn�k. Szemei r�z- vagy narancssz�nûek, a szemh�jak k�rnyezete fekete. Fekete m�rv�nyozott brit r�vid szõrû: A szõrzet mint�zata lehet tigriscs�kos, m�rv�nyozott vagy pettyes. A feh�r foltok vagy szõrsz�lak jelenl�te nem k�v�natos. A m�rv�nyozotts�g gyakoribb, mint a tigriscs�kozotts�g. A k�lyk�k el�g s�t�ten j�nnek a vil�gra, mint�zatuk sûr�tett �s csak a n�veked�s folyam�n oszlik el, ezt a teny�sztett �llatok kiv�laszt�s�n�l figyelembe kell venni.

Ez�st-fekete tigriscs�kos brit r�vid szõrû: Alapvetõ ismertetõjele a fejen �s a mellkason l�võ egys�ges mint�zat. A szemek f�l�tt, a homlokon t�bb cs�k van, ezek k�z�l a leghosszabb a fejtetõig h�z�dik, a r�videk pedig M alakzatot k�peznek a homlokon. A mellsõ l�bakon t�bb har�ntcs�k fut v�gig. A tigriscs�kos h�ta k�zep�n h�rom hosszanti cs�kot figyelhet�nk meg, a k�z�psõ a leghosszabb, ez v�gigfut a farkon is. Ezekbõl a cs�kokb�l indulnak ki a has oldal�n v�gigfut� p�rhuzamos cs�kok, amelyeknek j�l el kell k�l�n�lni�k egym�st�l. A farkon gyûrûk tal�lhat�k, a farok v�ge fekete. A m�rv�nyozott macsk�k kiter�tett szõre a pillang�sz�rnyak rajzolat�ra eml�keztet, z�rt egys�get k�pez. A pettyes mint�zat� macska hasonl�t a tigriscs�kosra. Azonban a f�ggõleges cs�kok helyett itt k�l�n�ll� pettyeket figyelhet�nk meg. Fontos, hogy a pettyek ne folyjanak �ssze. Leggyakoribb a tigriscs�kos v�ltozat, de sok van a m�rv�nyozottb�l is. A barna sz�n a szõrzetben vagy a gyûrûz�tts�g s�lyos hib�nak sz�m�t a b�r�latkor. A k�lyk�k sz�ne sz�rke.

Ez�st-fekete m�rv�nyozott brit r�vid szõrû: Az ez�stcs�kos cic�knak n�gy sz�nv�ltozat�t k�l�nb�ztetj�k meg egym�st�l. Ezek a k�vetkezõk:

Fekete-ez�st cirmos fekete mint�zattal, k�k-ez�st cirmos k�k mint�zattal, csokol�d�-ez�st cirmos barna mint�zattal, lila-ez�st cirmos lila mint�zattal: A szem�k z�ld vagy s�rga sz�nû. Bund�juk nem ig�nyel k�l�nleges �pol�st, hetente egyszer alaposan �t kell õket kef�lni, szõrv�lt�s idej�n nem �rt gyakrabban. Ha ki�ll�t�sra vissz�k, akkor b�r�lat elõtt sim�tsuk v�gig a szõr�t vadbõrrel, �gy sokkal f�nyesebb lesz a bund�ja.

K�k cirmos brit r�vid szõrû: Alapsz�n�k elef�ntcsontsz�nnel kevert k�k, amelyen s�t�tk�k mint�zat figyelhetõ meg. Az orrt�k�r f�radtr�zsasz�n, kerete szint�n s�t�tk�k, a szemh�jak s�t�tk�kkel szeg�lyezettek, talpp�rn�i k�kessz�rk�k. Ritka, hogy minden a szabv�nynak megfelelõ legyen.

V�r�s cirmos brit r�vid szõrû: A v�r�s �s a kr�msz�nû szõrsz�lak nem mutathatnak gyûrûz�tts�get. A bunda alapsz�ne v�r�s vagy kr�msz�nû, s�t�tv�r�s, illetve s�t�t kr�msz�nû mint�zattal. Meghat�rozott a szemsz�n, az orrp�rna �s a talpp�rn�k sz�ne, amiknek harmoniz�lnia kell a szõrzet sz�n�vel. A v�r�s sz�nûn�l az orrt�k�r t�glav�r�s, szeg�lye megegyezik a h�ton l�võ mint�zat sz�n�vel, a kr�msz�nûn�l pedig az orrt�k�r r�zsasz�nû, szeg�lye szint�n a mint�zat sz�n�vel egyezik meg. �rdekess�g, hogy a fajt�ban t�bb h�mivar� egyed tal�lhat�, mint nõst�ny.

Pettyes brit r�vid szõrû: Ritka fajt�nak sz�m�t, amelynek h�t�n �s has�n sz�mtalan - nem felt�tlen�l k�r alak� - petty tal�lhat�, de ugyanazon az �llaton azonos alak�nak kell lenni�k. Pontvesztes�get jelent, ha a pettyek �ssze�rnek. A szõrsz�laknak gyûrûz�tteknek kell lenni�k. A brit r�vid szõrû nagyon hûs�ges, nyugodt macska, nem f�l�nk, szel�d, nem tolakod�, figyelmes, felismeri, ha a gazdij�nak rossz kedve van. Minden �llattart�, macskabar�t kedvence lehet.

Csincsilla brit r�vid szõrû: Bund�ja a fejen, a f�leken, a h�ton, a has oldal�n �s a farkon fekete, k�k, csokol�d�sz�nû vagy lila fedõszõr�kkel. Szeme smaragdz�ld, orrt�kre t�glav�r�s.

F�stsz�nû brit r�vid szõrû: Nem gyakori fajta. Kik�t�s, hogy a gyapjas aljszõrzet ez�st legyen, ezen fekete, k�k, csokol�d� vagy lila spriccelt fedõszõrzet van. A spriccelts�gnek �sszhangban kell lennie az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�n�vel, ezenk�v�l megk�vetelik, hogy a f�lpamacsok ez�stfeh�rek legyenek. A szem sz�ne r�z- vagy s�t�t narancssz�nû. Ha cs�kozotts�g jelenik meg az �llaton vagy nem el�gs�ges a spriccelts�g m�rt�ke, akkor ez pontvesztes�ggel j�r.