Brit rvidszr
Sz.petra 2005.08.24. 11:12
ismeretterjeszts macskkrl
Brit rvid szõrû macskk
A macskk tbbsge rvidszõrû, olyannyira, hogy egszen a XVI. szzadig Eurpban nem is ismertek msfle cickat. Ezek az llatok erõsen hasonltottak az eurpai vadmacskhoz; alapsznk s mintzatuk a cirmos volt, majd - a hziasts eredmnyekppen - kialakultak a fekete, a vrs s a szrke vltozatok is. Fajtiszta tenysztskkel Angliban foglalkoztak elõszr. Ma mr sok-sok sznvltozatuk ltezik. Vannak: brit (eurpai), amerikai s egyb rvid szõrû macskk.
A kvnatos tpus minden sznvltozatnl azonos: kzphossz, erõteljes, izmos test; erõs, arnyos lbak; kecses, kerekded mancsok. A fej gmblyû, jl fejlett pofval; a fl apr, az orr rvid. A szõrzet rvid s tmr. A brit rvidszõrû az egyik legintelligensebb, legbjosabb cica, amely voltakppen a hzimacskk klnsen jl sikerlt pldnyaibl formldott ki nemzedkk hossz sorn t. A csald bartja, engedelmes, j viszonyban van a tbbi hzillattal is, gazdjhoz erõteljesen ktõdik.
Kedvelt sznvltozatai:
Fekete brit rvid szõrû: Ez a vilgon a legelterjedtebb fajta. Gyakori vltozat a fekete sznû brit rvid szõrû. Bundja mlyfekete sznû. A rozsds, szrks rnyalat, az õsz szõrszlak vagy a cskozottsg megjelense slyos hibnak szmt. Orrtkre s talpprni is feketk. Kvnatos a stt narancs- s a rzszn. A fekete sznû klyk bundja 6-7 hnapos korukig gyengn sznezettek. Barns tnus, rozsdasznû, sõt sokszor cirmos terletek is felfedezhetõk. A sznezõds felnõtt korra teljesen fekete lesz.
Fehr brit rvid szõrû: A fajtastandard a szemszn alapjn hrom vltozatot klnbztetnk meg: rz vagy narancs szemszn, kk szemszn vagy felems szemszn. Kzepes vagy nagy testk erõteljes, mellkasuk szles, vgtagjaik rvidek, mancsai erõsek. Farka rvid, lompos. Feje masszv, nyaka rvid, erõs. A rvid, szles orr tvnl nincs mlyeds. Flei rvidek, szlesek, vgk lekerektett, szemei nagyok, kerekek. Szõre finom, plss-szerû, nem fekszik szorosan a testre, gyapjas aljszõrzete jl fejlett. A fedõ- s aljszõrzetnek azonos hosszsgnak kell lennie. A killtsokon a brit rvid szõrû macskknl az ltalnos llapot, a kecsessg, a hajlkonysg is szmt. Fontos az poltsg mrtke s az sszbenyoms is. A klykk fehren szletnek. Homlokukon a flek kztt krlbell egyves korukig vrses vagy szrke folt van, ez a felnõtt llatoknl eltûnik.
Kk brit rvid szõrû: Szmos sznvltozata ismert. A kk rvid szõrû vltozatot 1880 ta ismerik. A szrkskktõl a szrkig minden sznvltozat megengedett, de elõnyben rszestik a pasztelltnus vilgos szrkskk szneket. Szemei sugrz rz vagy narancssznûek. Ez a cica nagyon hasonlt a karthauzira, de a brit rvid szõrû teste, flei kisebbek, vgtagjai valamivel hosszabbak, szõrzete rvidebb, finomabb, testhez simul.
Kk-krm brit rvid szõrû: A teknõctarkbl alakult ki, halvnyt gnek hatsra a feketbõl kk, a vrsbõl krmszn lett. Fontos az egyenletes melrozottsg, de a cskozottsg hibnak minõsl. Ebbõl a fajtbl csak nõivar egyedek fordulnak elõ. A kk-krmsznû macskk krmsznû nõstny s kk hm vagy kk nõstny s krmsznû hm prostsbl szrmaznak. A kk-krm sznvltozat szemei narancssznûek, orrtkre, talpprni rzsasznûek. A klykk szletskkor kkek, a krmsznû szõrszlak csak ksõbb nõnek ki, a bunda krlbell 9-10 hnapos korra alakul ki teljesen.
Teknõctarka-fehr brit rvid szõrû: Ez a kombinci is a fekete, a vrs s a fehr sznbõl tevõdik ssze. A sznes terletek a testfellet maximum ktharmadt, minimum felt foglalhatjk el, a maradk rsznek fehrnek kell lennie. A foltoknak a fehrtõl el kell hatroldniuk. Mind a hrom sznnek jelen kell lennie a pofn, a vgtagokon, a hton s a farkon is. a vrs terleteken nem lehet cskozottsg, de megengedettek a vrs klnbzõ tnusai. Ez a fajta is csak nõivar lehet. A nõstnyeket csak egysznû kandrral szabad proztatni.
Ktsznû brit rvid szõrû: A fajtt viszonylag ksõn ismertk el, csak 1969-ben szabvnyostottk. Hat sznvltozatot klnbztetnk meg, ezek a kvetkezõk: a fehr kombincija feketvel, kkkel, csokoldsznnel, lilval, vrssel vagy krmsznnel. A sznek meghatrozott arnyban lehetnek a testen, ezenkvl jl krlhatroltnak s mindenfle rnykoltsgtl mentesnek kell lennik. Fontos, hogy a sznek harmonikusan oszoljanak el a fejen, a hton, a farkon, a vgtagokon. Ezeknek a testfelleteknek minimum felt, maximum ktharmadt kell fednik, az arcon elengedhetetlen a lngnyelv jelenlte. Az orrtkr s a talpprnk vagy rzsasznûek, vagy a szõrzet sznnek megfelelõek.
Fekete tigriscskos brit rvid szõrû: Szõrnek alapszne barna, ezen hatrozott fekete cskozottsg figyelhetõ meg. Az orrtkr tglapiros fekete szegllyel, a talpprnk feketk vagy sttbarnk. Szemei rz- vagy narancssznûek, a szemhjak krnyezete fekete. Fekete mrvnyozott brit rvid szõrû: A szõrzet mintzata lehet tigriscskos, mrvnyozott vagy pettyes. A fehr foltok vagy szõrszlak jelenlte nem kvnatos. A mrvnyozottsg gyakoribb, mint a tigriscskozottsg. A klykk elg stten jnnek a vilgra, mintzatuk sûrtett s csak a nvekeds folyamn oszlik el, ezt a tenysztett llatok kivlasztsnl figyelembe kell venni.
Ezst-fekete tigriscskos brit rvid szõrû: Alapvetõ ismertetõjele a fejen s a mellkason lvõ egysges mintzat. A szemek fltt, a homlokon tbb csk van, ezek kzl a leghosszabb a fejtetõig hzdik, a rvidek pedig M alakzatot kpeznek a homlokon. A mellsõ lbakon tbb harntcsk fut vgig. A tigriscskos hta kzepn hrom hosszanti cskot figyelhetnk meg, a kzpsõ a leghosszabb, ez vgigfut a farkon is. Ezekbõl a cskokbl indulnak ki a has oldaln vgigfut prhuzamos cskok, amelyeknek jl el kell klnlnik egymstl. A farkon gyûrûk tallhatk, a farok vge fekete. A mrvnyozott macskk kitertett szõre a pillangszrnyak rajzolatra emlkeztet, zrt egysget kpez. A pettyes mintzat macska hasonlt a tigriscskosra. Azonban a fggõleges cskok helyett itt klnll pettyeket figyelhetnk meg. Fontos, hogy a pettyek ne folyjanak ssze. Leggyakoribb a tigriscskos vltozat, de sok van a mrvnyozottbl is. A barna szn a szõrzetben vagy a gyûrûzttsg slyos hibnak szmt a brlatkor. A klykk szne szrke.
Ezst-fekete mrvnyozott brit rvid szõrû: Az ezstcskos cicknak ngy sznvltozatt klnbztetjk meg egymstl. Ezek a kvetkezõk:
Fekete-ezst cirmos fekete mintzattal, kk-ezst cirmos kk mintzattal, csokold-ezst cirmos barna mintzattal, lila-ezst cirmos lila mintzattal: A szemk zld vagy srga sznû. Bundjuk nem ignyel klnleges polst, hetente egyszer alaposan t kell õket keflni, szõrvlts idejn nem rt gyakrabban. Ha killtsra visszk, akkor brlat elõtt simtsuk vgig a szõrt vadbõrrel, gy sokkal fnyesebb lesz a bundja.
Kk cirmos brit rvid szõrû: Alapsznk elefntcsontsznnel kevert kk, amelyen sttkk mintzat figyelhetõ meg. Az orrtkr fradtrzsaszn, kerete szintn sttkk, a szemhjak sttkkkel szeglyezettek, talpprni kkesszrkk. Ritka, hogy minden a szabvnynak megfelelõ legyen.
Vrs cirmos brit rvid szõrû: A vrs s a krmsznû szõrszlak nem mutathatnak gyûrûzttsget. A bunda alapszne vrs vagy krmsznû, sttvrs, illetve stt krmsznû mintzattal. Meghatrozott a szemszn, az orrprna s a talpprnk szne, amiknek harmonizlnia kell a szõrzet sznvel. A vrs sznûnl az orrtkr tglavrs, szeglye megegyezik a hton lvõ mintzat sznvel, a krmsznûnl pedig az orrtkr rzsasznû, szeglye szintn a mintzat sznvel egyezik meg. rdekessg, hogy a fajtban tbb hmivar egyed tallhat, mint nõstny.
Pettyes brit rvid szõrû: Ritka fajtnak szmt, amelynek htn s hasn szmtalan - nem felttlenl kr alak - petty tallhat, de ugyanazon az llaton azonos alaknak kell lennik. Pontvesztesget jelent, ha a pettyek sszernek. A szõrszlaknak gyûrûztteknek kell lennik. A brit rvid szõrû nagyon hûsges, nyugodt macska, nem flnk, szeld, nem tolakod, figyelmes, felismeri, ha a gazdijnak rossz kedve van. Minden llattart, macskabart kedvence lehet.
Csincsilla brit rvid szõrû: Bundja a fejen, a fleken, a hton, a has oldaln s a farkon fekete, kk, csokoldsznû vagy lila fedõszõrkkel. Szeme smaragdzld, orrtkre tglavrs.
Fstsznû brit rvid szõrû: Nem gyakori fajta. Kikts, hogy a gyapjas aljszõrzet ezst legyen, ezen fekete, kk, csokold vagy lila spriccelt fedõszõrzet van. A spricceltsgnek sszhangban kell lennie az orrtkr s a talpprnk sznvel, ezenkvl megkvetelik, hogy a flpamacsok ezstfehrek legyenek. A szem szne rz- vagy stt narancssznû. Ha cskozottsg jelenik meg az llaton vagy nem elgsges a spricceltsg mrtke, akkor ez pontvesztesggel jr.
Copyright © 2001 Cats - Minden jog fenntartva. |
|