Bali

A macsk�k elnevez�se sokszor bizony megt�vesztõ: a himal�ja macska p�ld�ul nem a Himal�j�b�l sz�rmazik, mint ahogy a bali õshaz�ja sem Bali szigete. Hova val�si h�t ez a viszonylag �j fajta? Amerik�ba, ahol eleinte-az 1950-es �vekben - hossz� szõrû szi�minak h�vt�k, majd 1968-ban az egzotikusabb bali n�v mellett d�nt�ttek. Feltehetõen az�rt, mert b�josan f�rge, kecses, eleg�ns j�r�sa a Bali szigeti t�ncosok mozg�s�ra eml�keztet. A bali l�nyeg�ben nem m�s, mint hossz� szõrû szi�mi. Pontosabban szi�mi õs�ktõl sz�rmazik. El�gg� k�sõn, csup�n 1963-ban ismert�k el �n�ll� fajtak�nt. K�z�ptermetû, izmos, hajl�kony, selymes szõrû �llat. F�ka, csokol�d�, k�k �s lila sz�nv�ltozatban teny�sztik. Vil�gszerte egyre n�pszerûbb� v�lik, s joggal, mert �ll�t�lag kedves, �l�nk, ragaszkod� term�szetû cica. Nagyon szereti a gyerekeket. Testfel�p�t�se megegyezik a szi�mi testfel�p�t�s�vel, csak a szõre hosszabb. Elkeskenyedõ farka �s v�gtagjai hossz�ak. Fej�n nagy f�lek �lnek, ezek �k alak�v� teszik a fejet, az orra hossz�, egyenes vagy enyh�n domborod�. Mandulaform�j� k�k szemei ferde v�g�s�ak. A szõr minõs�ge v�ltoz�, lehet nagyon finom, b�rsonyos is �s lehet tollszerû is. K�nnyen �polhat�, mert hi�nyzik az aljszõrzete. Sz�nei a szi�mi�val megegyezõk. �sszesen 18 k�l�nb�zõ sz�nv�ltozat ismert.