Skt lgfl
Szemn Petra 2005.07.26. 13:15
Ismeretterjeszts macskkrl
Knbl szrmazik, ma mr az egsz vilgon elterjedt, de eddig mg nem regisztrlta sem a FIFe, sem az angol GCCF. Vadonatj, m mgis rgi keletû fajta. Rgebbi termszettudomnyos lersok ugyanis emlegetnek bizonyos lg flû cickat, amelyeket Knban "fedeztek fel" a zoolgusok. Nem tudni pontosan, hogyan kerltek ezek a minden bizonnyal spontn mutci rvn kialakult macskk Skciba, mindenesetre a napjainkban lthat legtbb ilyen fajta cica egy Susie nevû, fehr sznû s lg flû nõstnytõl szrmazik. Ez a fma szerint valamikor az 1960-as vek elejn jelent meg az egyik skciai farmon. S miutn a lg fl: mutci; s ha lg flû egyedeket proztatnak egymssal, az rendszerint torz utdokat eredmnyez, a sktok ezeket a cickat olyan ll flû macskkkal proztattk, mint pldul a brit s az amerikai rvid szõrû cick. Voltakppen gy alaktottk ki az j fajtt, amely azutn - rthetõ mdon - a "Scottish fold", azaz skt lgflû nevet kapta. Bizony egyelõre korntsem prfta a sajt hazjban; legalbb annyi az ellenzõje is, mint a hve. A lgflûsget egy gn hatrozza meg, ez okozza a flkagylk elõrehajlst. Megklnbztetnk egyszer, illetve ktszer elõrehajlott (megtrt) fleket. Egyszeri megtrsnl a flek elõrenznek, ktszeri megtrsnl elõszr elõre-, majd lefel irnyulnak. A flvgek gy rintik a szõrzetet. Ha csak az egyik fl van megtrve, akkor az llat nem indulhat a killtsokon. Klykknl a flek csak rszben hajltottak, idõvel alakul ki a lgflûsg. A skt lgflû cicnak gmblyû feje van, ezen egymstl tvol helyezkedik el a kt lg fl. Nagy, kerek szeme van s rvid orra, ezrt az llat gy nz ki, mintha mindig mosolyogna. Teste rvid, szgletes, vgtagjai oszloposak, farka hossz s erõteljes. Szõre s szeme brmilyen sznû lehet, a lnyeg, hogy harmonizljanak egymssal.
|