Korat

Õsidõk �ta tartott macskafaj, nev�t a Thaif�ld �szakkeleti r�sz�n fekvõ Korat tartom�nyr�l kapta. Szõrzete ez�st�sen csillog, d�s, finom tapint�s�, a testfel�lethez simul. Feje k�z�pnagy, sz�v alak�. Szeme z�ld sz�nû �s nagy, f�le szint�n nagy, lekerek�tett. Farka tõben erõs, vaskos, v�g�n elkeskenyedõ. �rdekess�g, hogy nagyon �rz�keny a k�l�nf�le vegyszerekre, gy�gyszerekre, elsõsorban a nyugtat�kra, az altat�kra �s az antibiotikumokra. Az alom 3-4 k�ly�kbõl �ll, amelyek tigriscs�kozotts�ggal j�nnek vil�gra, ez azonban gyorsan elm�lik. V�gleges szemsz�n�ket csak 3-4 �ves korukban nyerik el. 3-5 hetes korukra hozz� kell szoktatni õket az ember k�zels�g�hez, k�l�nben elvadulnak. A koratok idõskorukban is j�t�kos kedvûek. Õsi, term�szetes fajta, a thaif�ldi Korat fenns�k sz�l�tte. Egy XIV. sz�zadb�l sz�rmaz� - macsk�kr�l sz�l� - versesk�tetben h�rom fajt�r�l �rnak: a f�ka szi�mir�l, egy r�zsz�nû cic�r�l, amely feltehetõleg burma macska lehetett, �s a koratr�l. Korat v�ros�ban egy�bk�nt Si-Sawat a neve, ami j� szerencs�t jelent. Thaif�ld�n nagyon n�pszerû; az egyik k�zismert idegenforgalmi plak�ton thai n�pviseletbe �lt�z�tt l�ny l�that�, k�k korat macsk�val a kez�ben. Az ottani standardle�r�s is szinte k�ltõien fogalmaz: "Szõre felhõsz�nû, szeme, mint a zsenge rizs sz�ne" Mind a mai napig ritka fajt�nak sz�m�t. Aki ilyen macsk�t szeretne venni mag�nak, bizony sok�ig kell v�rnia, m�g egy koratk�ly�kh�z juthat. Az Egyes�lt �llamokban van a legt�bb belõle, de ma m�r Nagy-Britanni�ban, Ausztr�li�ban, Kanad�ban, D�l-Afrik�ban �s �j-Z�landon is teny�sztik. K�zepes termetû, selymes szõrzetû, z�ld szemû, izmos cica. Vonz� term�szetû, �l�nk, eszes �llat, szereti, ha bec�zgetik, simogatj�k. Gazd�j�hoz nagyon ragaszkodik. M�s macsk�kkal j�l megf�r, sõt sz�vesen bar�tkozik kedves, szel�d kuty�kkal is.