Hzimacska
Sz.Petra 2005.08.24. 11:17
Ismeretterjeszts macskkrl
Hzimacskk
Fldnkn mintegy 300-400 milli macska l. Ezek nagy tbbsge "kznsges" hzimacska, s csak elenyszõ rszk fajtatiszta, trzsknyvezett jszg. Egy japn monds szerint: "Ha az ember egy kutyt 3 napig etet, az 3 vig sem felejti el. Ha azonban egy macskt etetsz 3 vig, az 3 nap mlva sem fog emlkezni rd." Nos, ez a monds kicsit leegyszerûsti a cick viselkedst, de az tny, hogy a macska csak flig-meddig hziasodott, s ez sok mindent megmagyarz. Az a macska, amelyik a laksban l, annyira megszokja ezt az letmdot, hogy nem is vgyik a "szabad" letre, de amelyik a pincbe, vagy a padlsra kerlt vagy ppen ott jtt a vilgra, az bizony megveti a "polgri knyelmet". Vgsõ soron a macska ltalban maga dnti el, hogy milyen letmd felel meg neki a legjobban. A vad- s hzimacska vemhessgi ideje egyarnt hozzvetõlegesen 53-tl 70 napig tart. Egy-egy ells alkalmval a hzimacsknak akr 5-10 klyke is lehet. A klykk 6-7 hten t kizrlag anyatejjel lnek. A nõstny rendszerint vente ktszer ivarzik, illetve przik. A macska letkora tlag 10-15 v, de ez termszetesen fgg az letviszonyoktl, a tartstl s az polstl is. A kznsges hzimacska a legvltozatosabb sznekben s rajzolatokban fordul elõ. Lehet: fekete, fehr, kkesszrke, hromsznû, cskozott, tarka s gy tovbb.
Cirmos hzimacska: a cskozott vagy mrvnyozott (cirmos) macskk õriztk meg a leghvebben õseik rajzolatt; mg a ltszlag egysznû cick bundjn is tt a cskozottsg.
Fehr hzimacska: szemei kkek vagy narancssrgk, nha felems sznûek. Szõrzete hossz vagy rvid. Szletsekor homlokn gyakran szrke folt lthat, amely ksõbb eltûnik.
|